Most azonban elérkezettnek láttam az időt, hogy újra megpróbáljam. Nagy szerencsénkre ízlik neki, és a hasa sem fáj.
A nyáron rengeteg meggyünk termett, eltettem jó pár üveg lekvárt, befőttet, maggal és anélkül, és még a fagyasztóba is jutott pár kilónyi. Én kimagoztam, de magosan is le lehet fagyasztani.
A pici babák a meggyet héj (és mag :D ) nélkül eheti, ezért többen azt tanácsolták, hogy szitán törjem át. Nekem valahogy ez a módszer nem jött be, igencsak macerás, ráadásul a nagy része a szita réseiben marad. Így inkább minden szemről lehúztam a héját, a húsát pedig összemixeltem a többi gyümölccsel. Nem kell megijedni, egyáltalán nem nehéz mutatvány, főleg ha hagyjuk kicsit felolvadni, nagyon könnyen le lehet húzni.
Az egyik alkalommal már kitöltöttem a tízórait, amikor eszembe jutott, hogy meggyet is szeretnék bele tenni. Így viszont már nem tudtam újra turmixolni, a meggy tehát darabokban volt az ételben. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lesz a reakciója, mert ezeddig nagy öklendezésekkel fogadta, ha bármi a teljesen pépesnél akárcsak kicsit is darabosabb volt. Ezt viszont könnyen szétnyomta a nyelvecskéjével, nagyon ízlett neki :) Én meg boldog voltam :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése